„Úgy gondolom, itt hosszú távon is van előttem perspektíva” – mondja Pesti Monika, aki az elmúlt néhány hónapban az Alaprajz című lapot szerkesztette, májustól azonban a Metszet folyóirat és a Tervlap portál szerkesztésében működik közre, valamint az epitesztovabbkepzes.hu internetes képzési rendszerért felelős. Interjúnkban váltása okairól és terveiről nyilatkozik.
– Építész-szakújságíróként sokan ismerik a nevedet a 2000-es évek eleje óta, de valószínűleg kevesebben tudják: mit csináltál azelőtt?
– Korábban építész-belsőépítész tervezőként dolgoztam, a munkám jelentős részét a számítógépes tervezés tette ki. Ez akkor, a kilencvenes évek elején még újdonságnak számított, kevés építész tudott számítógéppel dolgozni. Tehát van fogalmam a tervezői élet mibenlétéről, a tervezők gondolkodásmódjáról, ugyanakkor egy klasszikus, „igazi” tervezői pályafutást nem mondhatok a magaménak. Ebbe az is belejátszik, hogy három gyermek édesanyja is vagyok, és ez a része az életemnek szintén jelentős időt és energiát követelt és követel ma is. Az első cikkeim a tervezői munka révén születtek, az egyik egy lakásfelújítási munkám bemutatása volt, a másik pedig a laikus közönség számára igyekezett elmagyarázni, hogy miben is áll a tervezők tudása, miért is érdemes a szakértelmüket igénybe venni. Ezeknek a cikkeknek a hozadéka lett aztán, hogy egyre inkább a szakújságírás felé mozdultam el és mára ez vált – időnkénti, kisebb tervezői munkák mellett – a fő tevékenységemmé.
– Elég nagy port vert fel, amikor Csanády Pál főszerkesztő 2009 végén otthagyta az Alaprajz folyóiratot, és a 2010-től induló Metszet élére állt. Néhány hónapig te szerkesztetted az Alaprajzot, de most főszerkesztő-helyettesként te is átigazoltál a Metszethez. Milyen indítékai voltak a döntésednek?
– Az Alaprajz szerkesztése szép és megtisztelő feladat volt, igyekeztem a folyóirat már korábban kialakult nívójának megfelelően továbbvinni a lapot. Azt hiszem, hogy talán sikerült is szakmailag jó színvonalat megütni, mindenesetre a bemutatott magyar és külföldi épületek tervezőitől kapott visszajelzések azt mutatják, hogy túlnyomórészt pozitívan értékelték a lap tartalmi részét és a formai megjelenését is. Mindamellett örömmel vettem a Metszetet megjelentető Artifex Kiadó megkeresését. Egyrészt azért, mert itt újra együtt dolgozhatok igazi szerkesztőségi légkörben azokkal a régi kollégákkal, akikkel korábbról már sok éves munkakapcsolat köt össze. Másrészt úgy gondolom, hogy itt hosszútávon is van előttem perspektíva, az Artifex Kiadó kifejezetten építészeti-építőipari folyóiratok és internetes portálok megjelentetésére alakult meg, tehát nem kell attól tartanom, hogy valamilyen üzletpolitikai, stratégiai váltás miatt esetleg leépítenék azt a területet, amellyel én foglalkozom.
– Úgy érzed tehát, az előző munkahelyeden ez reális veszély volt? Hogy – például az Építőmester szaklap és az eStudium.hu működésének leállítása után – nem áll meg a leépítések folyamata?
– Erről nem tudok, és természetesen nincs is jogom arra, hogy egy másik kiadó terveiről beszéljek.
– Új helyeden fő feladataid közé tartozik a www.epitesztovabbkepzes.hu weboldal gondozása is. Ez merőben új feladat, vagy van már tapasztalatod az online képzések területén?
– Már 2007-ben az eStudium létrehozásának is közreműködője voltam, ami az első online építész továbbképzési rendszer volt az országban. Részt vettem az egész rendszer összeállításában, a tematika kidolgozásában, az anyag szerkesztői feladatait én láttam el és néhány tananyagot is írtam. Utána pedig szintén jelentős részem volt a továbbképzés működtetésében, a hallgatóktól érkező kérdések megválaszolásában, a jogszabályváltozások követésében, egészen addig, míg a Business Media keretein belül meg nem szűnt ez a képzés. Tehát nem lesz újdonság számomra ez a terület.
– Az elmúlt években sokat írtál energiahatékonysági, környezetvédelmi kérdésekről, illetve mindennek az építészeti vonzatairól. Továbbra is szívügyed marad ez a téma? Vannak terveid ezzel kapcsolatban?
– Igen, továbbra is szeretnék ezzel a területtel kiemelten foglalkozni. Az újságírói munkám kapcsán nagyon sok konferencián vehettem részt ezzel a témával kapcsolatban, jeles magyar és külföldi szakemberek előadásait hallgathattam végig. Tudományos szinten készen áll a jelenlegi helyzet értékelése és az erre adandó válaszok is nagyjából megvannak, azonban a hétköznapok szintjére, a köznapi életbe nagyon kevés szűrődik át mindebből. Pedig azt hiszem, hogy mindannyian minden nap a bőrünkön érezzük, hogy szükség van változásra, nem is kell ehhez tudományos kutatásokat végezni. Így szerintem nagy szükség van arra, hogy a média – ahogy az a nevéből is következik – közvetítő szerepet játsszon, és a tudományos kutatók irányából a gyakorlati szakemberek és a laikus közönség felé is továbbítsa az információkat.
Megosztás
